Meg ne keményítsétek a ti szíveteket

Göngyölítsük fel a szív megkeményedésének a történetét, ahogy a Biblia elénk adja, hogy tudjuk, mit ért ez alatt Isten szava amikor arra kér: „ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a szíveteket”.
Induljunk ki a bűnesettől. Ádám és Éva bűnesetekor Isten keresni kezdi Ádámot, aki elrejtőzik Évával együtt. Aztán Isten szólongatja, azaz hallják az „Ő szavát”. A történetből egyértelműen kiderül: elrejtőznek, aztán Ádám tesz egy bátortalan kísérletet mentegetőzésre, de Isten szavát mégis tudomásul veszi előjönnek, elfogadják a bűnük következményét. Amikor a sátán megcsalja a szívüket, akkor is „Isten szavával” szegülnek szembe, ám ez még nem a szív megkeményítése, csupán úgy gondolják, hogy Isten szaván kívül lehet más igazság is, Isten szavával versenyezhet más is, lehet alternativa Isten szavával szemben. Keserűen kell rájönniük, hogy Isten szava az Igazság, ami pedig nem Isten szava az hazugság. Jön a számonkérés, mentegetőznek, de a keserű tapasztalat megérteti velük: Isten szava mellett nem létezik „másik igazság”, ez az egyedüli.
Gyermekük tovább viszi azonban a bűnt.
Káin, amikor hallja Isten szavát – Hol van a te testvéred, Ábel – már keményen visszavág: „Tán őrizője vagyok én a testvéremnek?” No ez a szív megkeményedése az Isten szavával szemben, amikor az ember hallja az Isten szavát és azt mondja rá válaszul Istennek: „Hogy is ne! Hát mit képzelsz Istenem!”.
Káin volt tehát az első aki hallotta az Isten szavát és megkeményítette a szívét. Már az emberiség második generációja tehát elköveti ezt a bűnt. De hogy jut el ilyen gyorsan idáig az ember. Ugye milyen hallatlan, hogy még szinte alig fejezte be Isten a világ teremtését, alig szembesült az ember azzal, hogy Isten Szavát hogyan kell tisztelnie, már a következő generáció erre vetemedik?
Bizony hallatlan. A Káin után született nemedékből kapjuk meg erre a választ: Séth és Énós idejéből. A Biblia azt mondja: (Gen.4.26) „Sétnek is született fia, akit Enósnak nevezett el. Akkor kezdték segítségül hívni az ÚR nevét”
Ezen kicsit felkaptam a fejemet. Nem Ádám és Éva idejében kezdték segítségül hívni az Úr nevét? Nem Ádám és Éva voltak akiknek annyira megrázó volt átélni az Édenkert és az Édenen kívüliség állapotát, az Isten jelenlétének és az Isten jelenlététől való eltávolodás állapotát, hogy azt mondják: segítségül kell hívni az Úr nevét !? Sajnos nem. S ez vezetett oda, hogy a szülők elkeseredését látva Káin szívében is tovább nőtt az elkeseredés, a szülők bűnét továbbörökölve Káin már más hangot üt meg Istennel szemben, Káin már visszaszájal Istennek.
Elkerülhető lett volna ez azzal, ha már Ádám és Éva, még Káin gyilkossága előtt segtségül kezdi hívni az Úr nevét? Én hiszem, hogy igen. A szív megkeményedése akkor talán sosem jött volna be a világba. Ha már az első generáció egy Isten közelségét, jelenlétét kereső nemzedék lehetett volna. Nem megkeseredett, nem belefásult, nem lemondó hanem Istent lépten-nyomon segítségül hívó, Istent magasztaló, Istenhez közeledő generáció lett volna. Mert örökölték volna Káinék a bűnt, de megtanulhatták volna az ellenállás képességét a bűnnel szemben az a tapasztalatot, hogy ha segítségül hívom az Úr nevét, megmenekülök! Hát meg kellett ehhez várni az első vérontást? Úgy tűnik – sajnos igen.

Ha nézed ezt a világot és azt mondod, hogy nem jó, s ha szeretnéd megváltoztatni ezt a világot; ha nézed a gyermekeid életét és azt mondod "Ó, Uram, mire fognak, milyen világba fognak felnőni a gyermekeim!" és azt mondod, hogy ez nem jó, ha meg akarod változtatni a környezetedet, a gyermekeid jövőjét akarod formálni, meg akarod őket menteni az erőszaktól akár mint elkövetők, akár mint áldozatok, akkor tehetsz ezért. Amit Ádámnak és Évának azonnal kellett volna tenniük, mielőtt Káinban a szív megkeményedett, mielőtt elfordult Istentől, mielőtt egyik gyermekük gyilkossá a másik áldozattá válik – segítségül kell hívnod az Úr nevét.
Tudjátok, nézem a TV-t, hallgatom a híreket. A Közel-keleti eseményeket. A gázai blokádot áttörő polgárjogi aktivisták hajóit, az égből leszálló kommandósokat, az áldozatokat látom, a síró embereket. Nem csak Ádám és Éva gyermekei lettek gyilkossá és áldzattá, hanem Ábrahám egyik fia is gyilkos és gyilkolja a másik fiát. S ki a felelős?

Amikor Isten elküldte az Ő Egyszülött Fiát erre a földre, az övéihez jött – és az Isten Országát hirdette, az Isten kegyelmét, Evangéliumát és nem fogadták be. Megkeményítették a szívüket akkor amikor hallották az Ő szavát. Volt aki befogadta viszont. Volt, aki segítségül hívta az Úr nevét és volt aki megkeményítette a szívét aznap, amikor az Ő szavát hallotta. Aznap, amikor az Ő szava így szólt: „senki sem mehet az Atyához, csak én általam”... Aznap is amikor így szólt: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”. Aznap is amikor azt mondta: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek”. Aznap is, amikor azt mondta: „ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is” - igen, ezt a szavát is megkeményített szívvel fogadták.
Akkor is megkeményítették a szívüket amikor azt a szavát hallották, hogy

„"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult."
...
És aznap is amikor így szólt az Ő szava: Elvégeztetett... - ők megkeményítették a szívüket. Nem borultak le a kereszt előtt, nem sírtak és nem áldották az Istent, hogy Jézus áldozata által megváltottak lehetnek, nem áldották az Istent, hogy Jézus vére megtisztítja őket minden bűntől... hanem ott röhögtek a kereszt alatt és gyalázkodtak és szitkozódtak - kemény szívvel...

Igen, megkeményítették a szívüket, amikor az Ő szavát hallották mint Káin és lettek Káinokká, de mondd, a te gyerekednek is ezt az életet szánod? A te unokádnak is ezt az életet szánod? Káinnak vagy Ábelnek neveled a gyermekeidet? Káinként vagy Ábelként akarod, hogy végezzék be az életüket?
Vagy Séth-ként és Énósként? Legyenek áldottak?
Ha ezt akarod, akkor harcolj a szív megkeményedése ellen és ma ha az Ő szavát hallod, ne keményítsd meg a szívedet, hanem hívd segítségül az Ő nevét és megmenekülsz!

A 95. Zsoltárban amikor elhangzik ez az Ige, visszautal egy alkalomra, amikor Mózes vizet fakasztott a sziklából. A nép látta Isten csodáját, ahogy kihozta őket Egyiptomból, de megkeményítette a szívét. Nem volt elég a csoda, nem volt elég jó a szabadság, nem volt elég nagy az Isten a számukra, csak azért mert nem volt vizük. A nép megkeményítette a szívét. Elkezdett kétségeskedni, hogy közöttük van-e az Isten vagy sem. Isten pedig ott állt a Hóreben. Mózes így ütött a kősziklára és Isten állóhelyéből a sziklából élő víz folyt elő. Senki nem látta az Istent. Mózes tudta csak, hogy ott van. Az Ő szíve nem volt megkeményedve.

Évszázadokkal később volt egy másik hegy is, ahol az emberek nem látták az Istent, csak az, akinek nem volt megkeményítve a szíve. A Golgotha volt ez a hegy... Ott volt az Isten, Ott volt Jézus. Az igazi kőszikla. Emlékeztek? Akinek a szavára meg lehet keményedni, vagy akinek a szava olyan mint a kőszikla, és építeni lehet rá. Ott volt a kőszikla, amelyből azon a napon az elkeseredés napján az Istennel való szembefordulás napján a szív megkeményítésének napján – drága víz folyt. Vér és víz folyt. De milyen kevesen látták ott az ISTENT! Milyen sokan csak a vért, de ami még rosszabb, nem látták, hogy az a vér nem akármilyen vér, hanem az a vér amely megtisztít minden bűntől.
Milyen sokan látták ott azt akit megütöttek és nem az ISTENT.
Ézsaiás azt mondja: „tekintsetek a kősziklára amelyből kivágattatok.” Hát tekintsetek a kősziklára és ne a szívetek váljon kővé. Lássátok meg az Istent, lássátok meg, hogy ő jelen van itt is és most is és döntést vár tőletek. Döntést arról, hogy megkeményíted-e a szíved vagy segítségül hívod az Úr nevét. Döntést arról, hogy ellene állsz az Istennek, hogy megkeseredsz, mint Ádámék tehették, mert akkor csak gyilkos lehetsz vagy áldozat – vagy segítségül hívod az Úr nevét mint Séth és Énós és erre neveled a fiaidat? Döntést vár tőled, nézz a kősziklára, és lásd meg az Istent, lásd meg akit megütöttek az igazi Kősziklát és lásd meg az érted kifolyt drága vért ami életet ad. Isten felteszi neked a kérdést: Elég volt-e ez az áldozat? Elég volt-e ez a vér? Elég volt-e ennek a világnak ez a vér? Elég volt-e mindenkiért ez a vér? Kell még több vér vagy ez elég? Gyilkosok kellenek és áldozatok? Elkeseredés kell és beletörődés? Belefásultság kell és elfordulás Istentől és újabb vérontás? MÉG TÖBB VÉRT AKARSZ?
A világ ezt teszi, de te lásd meg azt a VÉRT és mondd ki: Elég! ELÉG NEKEM A TE KEGYELMED, ELÉG az áldozat, ELÉG a vér, mert Jézus vére megtisztít minden bűntől!
Lásd meg az Istent, lásd meg az igazi Kősziklát és ne keményítsd meg a szíved!

A "MA"...
Mert, hogy így kezdődik az Ige: „Ma, ha az Ő szavát halljátok...” Sokan gondolják, hogy holnaptól más életet élek. Holnaptól máshogy lesz minden. Holnaptól joban odafigyelek Istenre. Holnaptól vagy holnaputántól... talán annak idején, amikor Ádám és Éva észrevették Káin szívét, az indulatait, hasonlóan gondolhatták volna. Majd holnap beszélek a gyerekkel. Holnaptól majd máshogy lesz, fogunk imádkozni is. Holnaptól majd összeszedjük a családot. Holnaptól teszek valamit az ügyben. Holnap majd megkérdezem az Urat és segítségül hívom az Ő nevét... - és talán holnap már nem jött haza egyik gyerek sem a mezőről... Holnap már késő, hogy elkezd egítségül hívni az Úr nevét. Holnap lehet, hogy a te szíved keményedik meg.
Azt mondja a zsidókhoz írt levél, hogy Isten „egy napot ismét "mának" jelöl ki” Ekkor Dávid által annyi idő múlva így szól, ahogyan előbb mondtuk: "Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!" (Zsid.4.7)
Igen. Ott és akkor egy nap adatott, amelyet Isten kiválasztott arra, hogy döntésre késztessen mindenkit aki hallja ezeket a szavait. Ott és akkor és itt és most kijelölt egy napot „Mának” - ahogy az Ige mondja a Zsidó levélben, hogy ezen a napon azt kérje tőled: Ma, ha az Ő szavát hallod, ne keményítsd meg a szíved.
Ne azt mondd, hogy „holnaptól nem paráználkodom”, hanem mivel ezt a napot jelölte ki Isten „Mának”, mond: Ma a szívemet meglágyítom az Úr előtt és engedek az Úrnak. Ne azt mondd, holnaptól más életet élsz, hanem mondd, itt és most, ma van az a pillanat amikortól megteszem. Ne azt mondd, hogy a jövőben majd engedsz az Úrnak, engedj Neki mától, hívd segítségül mától, keresd az arcát ma, lásd meg Őt a kősziklán, és mondd: elég volt a bűnből, elég az áldozat, elég az az Áldozat a Golgotán és elég az a VÉR és nem kell több, elég, hogy mától más legyek.

Tudod, szinte szavajárásom, hogy ezt mondom az embereknek. Ha a világot akarod megváltoztatni, ha a környezeteddel vagy elégedetlen, az nem befolyásolhatja az Istennel való kapcsolatodat. Nem lesz olyan nap amikor elég jó lesz minden arra, hogy egyszer csak azt mondd: az Úrban akarsz elrejtőzni, vele akarsz élni. Ne várj a környezetedre, a körülményeidre, hogy elég megfelelőek legyenek, hogy megengedhesd magadnak, hogy mindenben Istent követed. Benned kell a változásnak megtörténnie. S nem holnap, nem akkor amikor majd minden megfelelőnek látszik, hanem itt és most, épp akkor amikor semmi sem látszik megfelelőnek. Talán épp ma van az a nap amit Isten kijelölt „Mának” - hogy elmondja: ma ha az Ő szavát hallod, ne keményítsd meg a szíved, mert vagy meglágyítod a szíved és Isten jelenlétébe kerülsz és meglátod az Istent, akit segítségül hívhatsz és megmenekülsz, vagy megkeményedik a szíved és nem teszed ezt, s Káinná vagy Ábellé válsz, tettessé vagy áldozattá válik az életed. Ma itt van a lehetőség, hogy imádságban meglágyult szívvel odamenj az Úr elé, elrendezd amit kell, megköszönd Neki az áldozatot és elfogadd Őt.