"Az én terhem könnyű"

Mégis nehéz megmagyarázni, ha arra gondolunk, milyen veszélyekkel járt régen akár az első keresztények idejében is kereszténynek vallami magukat az embereknek; ha belegondolunk, mennyi és mennyi áldozattal járt sokszor a régi rendszerben az Isten Országa építése, amikor besúgók bujtak meg a templompadokban jegyzetelve... vagy akár csak gondoljunk a mai mindennapokra. S hányan és hányan tartják vissza amgukat Jézustól, mert úgy gondolják, kereszténynek lenni olyan teher, annyi lemondással jár amit nem tudnak, nem akarnak vállalni.

Ám vannak pillanatok, amikor nem nekünk kell elmagyarázni egy-egy Igét, hanem Isten "magyarázza el" a számunkra egy egyszerű, hétköznapi pillanatban.
(Kattints a Tovább-ra a folytatáshoz)

Velünk is ez történt a minap, akkor persze még nem tudtuk, hogy hamarosan ez az Ige a Bibliaolvasó Kalauzban is előkerül.

A gyermekeink napirendje estefelé állandó és időhöz kötött elemeket tartalmaz. Szobarend, vacsora, tisztálkodás és egyéni csendesség, fél órás időtartamra legalább. Isten már eddig is számos apró kisebb-nagyobb csodával igazolta vissza, hogy jó idejében a gyermekeket bibliaolvasásra nevelni, önálló csendességre. Ez történt egyik reggel, amikor legkisebb lányom táskáját segtette fel Édesanyja a reggeli iskolába indulásnál. Azonban feltűnt, hogy a táska jóval nehezebb a kelleténél. Rögtön meg is kérdezte a kislányt.
"Ejj, de nehéz ez a táska! Mit viszel benne?"
A kislány csillogó szemmel válaszolt:
"Hát a Bibliámat!" - és csakugyan, a táskában ott volt a keménytáblás nagy képes Biblia. Az édesanya kérdése a természetes szülői figyelemből szólt:
"De nagyon nehéz lesz, hiszen a tankönyveid is nehezek már önmagukban!"
"Nem, nem lesz nehéz, csak szeretném a kispajtásoknak megmutatni és együtt olvasni az Úr Jézusról!" - felelte a kislány, s miután édesanyja megengedte, már indult is az iskolába. Hazatérve sem volt fáradtabb a szokásosnál, pedig dupla terhet cipelt.

Nehéz teher volt, duplája a szokásosnak. Ám Jézus helyezte a szívére a "küldetést", Ő indította fel a pici szívét, szolgálat volt. Önként, Jézusért, a társaiért. A teher tehát valóban olyan volt, amit Jézustól vett magára, s valóban a szó szoros értelmében teher volt, de mégis valóban könnyű, hiszen ragyogó arccal vitte a Biblia mellett a matematika könyvet is, a környezet könyvet, az olvasó könyvet... mindezek, az egész teher lett könnyebb, mert hozzá tette a Jézustól kapott "terhet".

Hátköznapjainkban, sokszor azért utasítják vissza az emberek Istent, mert "elég nehéz így is az életem, Jézus csak még több lemondást kér", vagy azzal utasítanak el, hogy "túl elfoglalt vagyok, sok a gondom" stb. Jézus nem mondja, hogy félre minden gondot, jön az aranyélet ezen a földön. Azt mondja, hogy Neki terhe van. Feladatot szán neked, szolgálatot, küldetést, igen, nem szépíti: terhet tesz rád. Ám ez a teher valóban könnyebbé teszi a többit, a mindennapok amúgy is vállalt, amúgy is hordozott terhét. Egy nap a maga terheivel lehangoló. De egy nap amiben Jézustól valamilyen feladatot, szolgálatot kapsz, az egész napot hasznossá teszi, értelmessé, egész nap megerősít és egész nap ott van a szívedben az öröm, ma tehetek Jézusért, tehetek másokért valamit.

S milyen sok teher van, amit nem Istentől kapnak emberek. Terhek, amelyeket nem kellene felvenni - mégis felvesszük. Mégis aggódunk, próbáljuk megváltoztatni, kesergünk miatta, küzdünk vele és gyakran összeroppanunk alattuk. Vajon amikor valamilyen terhet hordozol és úgy érzed, összeroskadsz, megkérdezed-e? "Uram! Ezt Te akartad, hogy felvegyeM? Ez a Te akaratod volt valóban?" S megdöbbensz, hogy "Nem." Ezt a túlbuzgóságod, az önfejűséged miatt vetted fel, vagy csak azért, hogy embereknek megfelelj, netán mások elvárásait teljesítsd. Hiszen ha egy teher IStentől jön, ha a terhet Ő teszi rád, ha Tőle kérsz és kapsz szolgálatot, feladatot, küldetést, az erőd megsokszorozódik, s valóban könnyebb lesz a teher. Nem könnyebb fizikailag, de több erőt kapsz hozzá, s valóban felüdülsz tőle.

Alapvető reakció, hogy szabadulni akarunk a terheinktől. Azért, hogy könnyebb legyen. S erre hivatkoznak, ezzel takaróznak sokan, hogy ezért nincs idejük, erejük Jézus követésére. Íme, a másik megoldás: kövesd Jézust, vedd magadra az "Ő igáját" és az "Ő terhét" és valóban könnyebb lesz az egész napod, nem csak az a pillanat amit Neki adtál. Ahogy a kislány táskájában a nehéz Bibliától lám, a matematika könyv is könnyebb lett, s az összes többihez erőt adott a "küldetés" amit Jézusért vállalt.